6. fejezet

Vanessa hívott.
-Szia, képzeld Chris elhívott randira.-mesélte a barátnőm boldogan. Örültem neki, hogy jól alakul köztük a dolog.
-Jaj de jó. És hova mentek?-kérdeztem nagy örömmel.
-Hát moziba mennénk, és Chris mondta, hogy Cameron szívesen elmenne veled valahova.-mondta nagy lelkesedéssel. Ennek már nem nagyon örültem.
-Hát mond meg neki, hogy én meg nem akarok vele sehova menni. Nagyon helyes meg minden, de nem akarok járni senkivel, csak barátok lehetünk.-mondtam egy kicsit duzzogva. Azt hittem, hogy Cameron már rég leszállt rólam és értette a jeleket, hogy nem akarok tőle semmit, de amint látom nem. Meg kell mondanom neki, hogy nem akarok senkivel járni és vele sem és csak barátok lehetünk.
-Jól van, akkor megmondom, neki, hogy most nincs kedved menni.-mondta már egy kicsit szomorkásan. Szerette volna, ha jobban megnyílnék a fiúk irányába, mert nem mindenki olyan akik a volt pasijaim, de ezt egyelőre nem akartam elfogadni.
-Oké, és nektek meg jó szórakozást.-mondtam már ismét lelkesedéssel.
-Oké, köszi és szia.-ezzel le is tettük a telefont. Cameronnal nem lehet köztünk több mint barátság. Ő többet akar, de én most nem tudok ennél többet adni. El kell ezt fogadnia. Nagyon sajnáltam, hogy el kellett mennie a farkasnak, de még reménykedtem benne, hogy ismét fogom majd látni. Felvettem a földről a plédet és a könyvemet, amit félbehagytam és elindultam hazafelé. Nem bírtam tovább olvasni a könyvet, folyton a farkason járt az eszem. Nem bírtam kiverni a fejemből, hogy olyan kedves volt és a szeme megbabonázott. Gyönyörű szemei voltak és vonzottak. Csak remélni tudtam, hogy majd újra látom. Kiértem az erdőből és már otthon is voltam. Bementem a konyhába és láttam, hogy nem vette le senki az üzenetemet a fűszeres polcról. Gondoltam, akkor senki nem járt még a konyhába azóta, hogy én elmentem. Felmentem a szobámba és elpakoltam a plédet, meg a könyvemet. Délután hat óra volt és nem tudtam mit csinálni, így hát elkezdtem a házi feladatokat csinálni hétfőre. Gyorsan végeztem vele, így maradt a történelem. Lefeküdtem az ágyamra és és kinyitottam a töri könyvet, de nem kötött le hosszú ideig. Bezártam és a hátamra fordultam. Nagyot sóhajtottam. Csak a farkasra tudtam gondolni. Nem akartam senkinek elmondani, mert biztos féltettek volna tőle, hogy megtámad vagy ilyesmi, de én nem féltem tőle és találkozni akartam még vele. Nem tudtam mit csinálni, így átmentem megnézni a tesóimat. Először Justinhoz mentem be, mert rég nem beszéltem mér vele és érdekelt, hogy mi van vele. Kopogtam, de nem válaszolt. Benyitottam és láttam,, hogy üres a szobája. Bementem és az ágyán egy cetlit találtam amin ez állt:
Elmentem futni, majd jövök. Furcsálltam, hogy nincs itt, de majd akkor este beszélgetünk a vacsinál. Elindultam Lilyhez. Bekopogtam hozzá. Kinyitotta az ajtót és leültem az ágyára. Ő a számítógép előtt ült.
-Szia, hogy vagy?-érdeklődtem. Reméltem, hogy most elbeszélgetünk egy kicsit.
-Köszi, jó vagyok.-mondta és visszafordult a gép felé.
-Olyan rég beszélgettünk. Beszélgethetnénk. Nem?-kérdeztem. Nem nézett rám. Sóhajtott egy nagyot és felém fordult.
-De, szerintem is. Mióta anya és apa annyit dolgoznak, nem szoktunk beszélgetni. Nagyon hiányoznak a csajos napok és te is hiányzol.-mondta egy kicsit elérzékenyülve. Nagyon sajnáltam, hogy ennyire eltávolodtunk egymástól, de ez meg fog változni.
-Nekem is nagyon hiányzol és megígérem neked, hogy több időt fogunk együtt tölteni. Rendben?-mondtam és odamentem hozzá megölelni. Egy percig csak öleltük egymást, aztán elengedtem őt és visszaültem az ágyra.
- Van egy nagyon jó ötletem. Mit szólnál ahhoz, ha nyáron elmennénk egy kicsit kirándulni valahova? És akkor együtt lenne az egész család.-mondtam nagy lelkesedéssel. Lilynek felcsillant a szeme és látszott rajta, hogy jó ötletnek tartja.
-Remek ötlet, de anyáéknak ne szóljunk, legyen titok és mi ketten majd megszervezzük.-nagy lelkesedéssel mondta a tervét.
-Rendben, de még ráérünk megszervezni.-mondtam és felálltam, hogy kimenjek. Visszafordultam hozzá és még egyszer megöleltem.
-Most tessék tanulni. És majd mindent megbeszélünk részletesen.-adtam egy puszit az arcára és már mentem is vissza a szobámba tv-zni. Már beesteledett, olyan kilenc óra körül járhatott az idő és már indultam volna zuhanyozni, mikor megcsörrent a mobilom. Gyorsan felvettem és már hallottam is ahogy a Vanessa hadarni kezd.
-Szia-szia. Képzeld most hozott haza Chris a moziból és nagyon jól éreztük magunkat. Mozi után elmentünk sétálni és nagyon jót beszélgettünk. Azt mondta, hogy nagyon tetszem neki és már meg is történt az első csók. Nem is tudom elmondani mennyire jó volt. Csodálatos estém volt és alig várom, hogy újra találkozhassak vele.-mesélte el Vanessa a randiját Chrissel. Nagyon boldog lettem, hogy már az első csókon is túl vannak és mennyire szeretik egymást.
-Nagyon örülök nektek. Biztos jó lehetett.-mondtam neki.
-Az nem kifejezés, egyszerűen varázslatos volt. Amúgy, van kedved holnap eljönni velem vásárolgatni?-kérdezte.
-Tudod a válaszomat, mindig szívesen elmegyek veled.-mondtam beleegyezően.
-Rendben akkor mondjuk délután ötre érted megyek és elmegyünk valamit kajálni és beülhetünk megnézni valamit a moziba. Oké?-mondta Vanessa. Tetszett a terve.
-Rendben, akkor holnap ötre itt várlak.-köszöntem el Vanessától. Letettem a telefont és indultam is zuhanyozni. Megcsináltam minden dolgomat, és elindultam a konyhába vacsizni. Anyáék még nem értek haza, és csak mi ketten voltunk itthon Lilyvel. Hiányoltam Justint, mert ilyenkor már rég itthon szokott lenni a futásból. Biztos megállt valahol pihenni vagy találkozott valakivel. Lily fent volt a szobájában és tv-zett. Én elkezdtem csinálni a szendvicsemet. Már majdnem kész voltam vele, mikor hangokat hallottam a bejárati ajtó felől. Nem mentem oda, mert gondoltam biztos Justin jött haza a futásból. Hallottam ahogy becsukódik az ajtó és utána néma csend lett. Odamentem megnézni, hogy mi ez a nagy csend és miért nem jön beljebb és akkor megláttam Justint. Alig állt a lábán és vérzett a lába, egy vágás volt rajta, vagy nem is tudom, egy harapásnyom. Véres volt a kezén a körme és csupa sár volt mindenhol. Nagyon megijedtem, hogy mi lehetett a baja. Nagyon rosszul nézett ki.
-Justin, mi történt? Jól vagy?-kérdeztem aggódva. Nagyon sápadt volt és nekitámaszkodott a falnak, ami sáros lett.
-Én....én- mondta Justin és összeesett. Ott hevert a földön véres lábbal és koszosan.